Őseink előttünk járnak!! Előadások, bemutatók a magyar őstörténetről

Őstörténeti bemutatók és előadások a valódi, eddig eltitkolt történelemről, A MAGYAR SZENT KORONA ÉRTÉKREND

Kedves Barátaim!

Ide most valami frappáns idézet illenék az olvasás hasznosságáról, de az most elmarad. Helyette azt javaslom, hogy aki foglalkozni akar  a magyar őstörténettel, netán beszélni róla, hagyományőrzőként példa szeretne lenni, az okvetlenül olvassa el az itt szereplő könyveket. Természetesen a válogatás szubjektív, de úgy érzem, hogy a tényszerűséghez ragaszkodó, a tárgyban rengeteg tudással rendelkező szerzők művei mutathatják be leghitelesebben, legszemléletesebben az adott kort. Itt azonnal fel kell hívnom a figyelmet pár veszélyre:

Először  is javasolnám mindenkinek, hogy (mint magam is) lehetőleg több oldalról közelítsen a tárgyhoz, hisz a kapcsolódó tudományok, a zene, az antropológia, a földrajz, a nyelvészet, a vallásfilozófia stb. mind-mind hozzásegítenek minket önálló vélemény kialakításához.

Az egyik leggyakoribb tévhit az, ha valaki elolvas egy könyvet a tárgyból, s azt hiszi: mindent tud. Ugyanilyen hiba az is, ha egyazon szerző könyveit olvasgatjuk, főleg, ha azok a fantázia szüleményei és nincsenek adatolva. Sokszor hallok elképesztő badarságokat ebből kifolyólag. A legutóbbi elmélet pld.a tájékozatlanság magas fokáról tett tanúbizonyságot: egy ismerősöm mesélte, hogy a magyarok, amikor kalandozni mentek nemes egyszerűséggel mindenkit kirtottak útközben, nehogy a hátbatámadástól kelljen tartaniuk.

A másik pedig a fellelkesült, nemzeti szemszögből megálmodott történelem könyvekbe foglalása. E tárgykörben úgy néz ki, hogy egymásra licitálnak a résztvevők, mint egy árverésen. Mindenki meg akarja előzni a másikat, még meghökkentőbb, még izgalmasabb, csodálkozásra késztető dolgokat szeretne beleordítani a világba. Ezek a könyvek itt csak negatív példaként lesznek megtaláhatók " Nem ajánlott olvasmány" néven.

Szilárd hitem, hogy csak és kizárólag az objektív, tényekre alapozott történelemtanítás- és szemlélet mozdíthatja előre hazánkat. E tárgykörben tehát nincs helye még a nemzeti érzéseknek sem, (legfeljebb a kutatót hajthatja előre egyfajta hazafias buzgalom) csak és kizárólag az igazat szabad közkinccsé tenni. És az is egy eredmény, ha kiderül (és ezt őszintén, becsületesen bevalljuk), hogy ezt vagy azt egyszerűen nem tudjuk (még) történelmünkről.

 

Pontosan ez okból  tenném kötelezővé László Gyula műveit mindenki számára, aki a magyar őstörténettel foglalkozik. Ő ugyanis kimerítő részletességgel mutatja be a történelemkutatás nehézségeit. Őt olvasva sokszor felmerült már bennem, hogy ha ennyire nehéz még a legegyszerűbb következtetések levonása is, akkor egyesek honnan veszik a bátorságot a tényeket abszolúte mellőzve elképesztően ostoba elméleteik közzétételéhez. Sajnos ezekre mindig akad vevő is. 

 

László Gyula fontosabb munkái:

 

A honfoglaló magyar nép élete

50 rajz a honfoglalókról

Múltunkról utódainknak

A honfoglalókról

Hunor és Magyar nyomában

A magyar föld és a magyar nép őstörténete

A népvándorláskor művészete Magyarországon

Régészeti tanulmányok

Számadás népünkről

 

Emellett számos tanulmányt, egyéb publikációt írt, olykor egy-egy leletegyüttesről is, ( pld.Nagyszentmiklósi kincs) de ezek nagy része, (csakúgy mint a fent található felsorolásból is jópár) szerepel a "Múltunkról utódainknak" c. 2 kötetes műben. Szintén ott található a kettős honfoglalás elmélete, mely annak idején rendkívüli módon megosztotta a tudóstársadalmat, de -ma már látjuk- tulajdonképpen utat nyitott a másként gondolkodás, a merev dogmák, a kötelező elméletek ( finnugor származás) lerázása felé. 

 

Ugyanezekkel az erényekkel dicsekedhet Götz László is, aki legelőször a Habsburg indíttatású, majd  marxistává avanzsált történelemírás szemére vetette az ún. kettős mérce alkalmazását. ( maga a kifejezés is tőle származik) Akkoriban ugyanis divat volt a magyar ősi kultúrát negligálni és beszorítani népünket az irástudatlan, kis csoportokban halászgató finnugorok közé. Mivel egyre több szó esik a sumer magyar rokonságról is, érdemes a "Keleten kél a nap" cimű könyvét elolvasni.

A"Keleten kél a nap" szintén válogatás, különböző tanulmányokból és kritikákból.

A (szerintem) legfontosabb  2 rész: 1. A sumer-magyar rokonság adatolt bizonyítása. Götz László egyébként minden teketória nélkül kijelenti, és ezzel mi is egyetérthetünk, hogy mivel az Európai civilizáció gyakorlatilag Elő-Ázsiából származik kizárt dolog, hogy ne lenne közünk a Termékeny félhold lakóihoz, akik a neolítikus forradalom azaz az élelmiszertermelő gazdálkodás fellendülése miatti túlnépesedés hatására kénytelenek voltak több hullámban elhagyni lakóhelyüket. A kezdeti expediális, tehát felderítő próbálkozások után aztán a nép nagy része maga is elvándorolt. Götz László végigköveti a sumerok által megtett utat, mely részint a Turáni-alföld, részint a Kárpát-medence felé vezetett. Leletekkel bizonyítja a bányászat, fémfeldolgozás, fazekasság stb. sumer eredetét a különböző régiókban. Majd összeveti a két nyelvet és megdöbbentő felfedezésekre fívja fel a figyelmet. Bebizonyítja az európai civilizáció nyugati eredeztetésének nevetséges voltát. A másik fontos részben bemutatja a finnugor származáselmélet módszertani és alapvetésbeli hiányosságait Fodor István: Verecke híres útján cimű könyvének kritikájával. Itt említi meg a nyelvi antropológia nevetséges voltát, s felhívja a figyelmet arra, mennyire kétes értékűek lehetnek a szavak egy nép eredetének nyomozásában. Hiszen még csak az átvétel irányát sem tuhatjuk. Sok esetben egy legyőzött népesség nyelve épül be a győztes, létszámban nagyobb népbe. 

Bán Mór: Hunyadi I-V.kötet

 

Szász Imre: Szól a síp

 

Kodolányi János: Pogány tüzek

 

Kodolányi János: A vas fiai

 

Ipolyi Arnold: Magyar mythologia

 

Diószegi Vilmos: Sámánizmus

http://terebess.hu/keletkultinfo/dioszegi.html

 

Diószegi Vilmos. Sámánok nyomában Szibéria földjén

http://terebess.hu/keletkultinfo/saman.html

 

Diószegi Vilmos: A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben

(majd ezekről is bővebben)

 

Obrusánszky Borbála-Marácz László: A hunok öröksége

 

Az első olyan mű, amely kimerítő részletességgel ír őseink, a hunok történetéről. Minden állítását adatolja. Felvonultatja a kínai, az örmény, az arab, stb. történetírás nagy alakjait és műveit. A kezdetekig visszaköveti az ázsiai hunok, mint nép keletkezését, a kínai-hun viszályokat, a hunok térhídítását a régióban, illetve bizonyítja az ázsiai és aurópai hunok azonosságát. Szól a nedaói csatát követő széthullás utáni időszakról, arról az érdekes tényről, hogy vajon ha ugyanazon helyen említik a történeti források a hunokat, ahol a magyarokat, akkor vajon miért kell makacsul tagadni a két nép azonosságát. Szó esik a szavír-szavard-szavardi-savartoy asfaloy nevek meghökkentő hasonlóságáról. Bár nem könnyű mű, meg jó apró betűkkel is van írva én szívemből ajánlom mindenkinek, aki a lelkesedésen túlmenően konkrét tényeket akar tudni őseinkről.

 

MIKA WALTARI

Miért került ő ide? Elsősorban azért, mert egy rendkívül művelt, sokoldalú, elképesztő mennyiségű történelmi ismeretekkel rendelkező író. Műveiből megismerhetjük az ókori Egyiptomot, Rómát, Bizáncot, főként a vallás és a politka ( e kettő elválaszthatatlan volt már akkor is) szemszőgéből.

Történelmi művei:

Szinuhe

Az emberiség ellenségei

Mikael

Mikael Hakim

Johannesz Angelosz

Turms a halhatalan

Megmondják a csillagok

Az ország titka

 

A Mikael és a Mikael Hakim cimű regényei a XVI. sz.-ban játszódnak. Szó van bennük a törökellenes harcokról, a Mohácsi vészről, az örökké forrongó, cselszövésekkel, árulásokkal, hatalmi harcokkal teljes középkori Európáról. Leleplezi az önző, megalomániás császárokat, főurakat, de nem rejti véka alá az egyház dicstelen szerepét sem a politika irányításában és haszonszerzésben. Számunkra különösen fontos és tanulságos a Paviai csatát követő Cognaci Liga megalakulása, amelynek  tagjai I. Ferenc, francia király, VII. Kelemen pápa, Milánó, Firenze  minden etikai alapelvet sutba dobva V. Károly ellen (nem is annyira titokban) szövetséget kötöttek a kereszténység legnagyobb ellenfelével, a Szulejmán vezette török birodalommal is. Ennek köszönhetjük mi a Mohácsi vészt, mert ők biztatták fel a törököket a Habsburgok örökös tartományainak megtámadására. Bécs ellen vonulva Szulejmán több üzenetet is küldött a magyar királynak, felszólítván őt az áthaladás megengedésére, kinyilvánítva azt, hogy nem ő az ellensége, mi több, még szövetséget is ajánlott a német-római császár, illetve Ferdinánd, annak unokaöccse ellen.

Külön erénye Waltarinak, hogy sok szó esik a Fuggerek és egyéb bankárok kapcsán az akkor már a háttérben komoly (és egyre komolyabb)  hatalomra szert tevő pénzügyi hatalom üzelmeiről. Sejteni lehet, hogy a világ igazi irányítói már akkor is ők voltak. Sok esetben az ő érdekeik védelmében indultak hadjáratok a szárazföldi és a tengeri kereskedelmi utak birtoklásáért, máskor meg pusztító háborúk közepette épségben maradtak az ő birtokaik, hajóik, érdekeltségeik.

Külön érdekessége a regénynek, hogy a Mikael cimű könyvét követő Mikael Hakim két kötete ugyanezt a korszakot a törökök oldaláról mutatja be, mert hősei (féligmeddig kényszerből) felveszik az iszlám hitet.

Az pedig egy újabb hab a tortán, hogy eközben megismerhetjük a kor tudományos és kulturális vívmányait, Luther Mártont, a vallásháborúkat, a német parasztlázadásokat, az arab és török művészetet, illetve magát az iszlámot is, különös szépségével és ellentmondásaival együtt. És mint említettem rengeteg szó esik benne Magyarországról is, az író szokásos, kendőzetlen, a hamis történelemről a leplet lerántó modorában.

 

Most pedig pár nem ajánlott olvasmány:

 

Cey-Bert Róbert: A pozsonyi csata

Bár edzett vagyok történelem-készítés terén, de amikor beleolvasgattam a könyvbe, szó szerint felállt a hátamon a szőr:  rengeteg szóismétlés, kicsit félrenyaklott összetett mondatok, névelők hiánya jellemzi a művet. Elrettentő példaként pár különösen érdekes rész: Pozsony és az azt körülvevő helyek nevei, más helyen Zobor vezér neve, a székelyek törzsének érdekes beazonosítása, de a kedvencem az, amikor Kurszán vezér Arnulffal való szövetségkötésénél feltételként szabja mag a magyar hittérítők (sic!!) németföldön történő munkálkodásának engedélyezését.

A könyv stílusa egyébként árulkodó: mivel végig egyfajta ömlengésről van szó, a magyar nép dícséretéről, nyilvánvaló, hogy a nemzeti érzemű közönséget célozza meg, belőlük kívánván a megfelelő profitot kisajtolni. Az ilyen termékekenek egyébként az igazi veszélye az, hogy ha valaki nem rajong értük feltétel nélkül, netán még kritikai hangot is megüt, akkor azt azonnal kikiáltják nemzetellenesnek.

Badiny Jós Ferenc összes műve...

...aki saját bevallása szerint akár 60 000 évvel ezelőttig is be tudja azonosítani a magyarságot, tehát a Neandervölgyi ember koráig (mellesleg az uralkodó nézet  szerint ez az ág kihalt, illetve feltételezhetően 3-4% arányban keveredhetett a Homo sapiens-sel),

...aki felfedezte Kramer nyomán, hogy a legelső bibliát sumer pontosabban magyar nyelven írták,

....aki rájött, hogy Jézus is magyar volt (tehát nem isten fia)..stb.stb.

Úgy gondolom, ennyi elég.

 

Máré Imre: Yotengrit

 

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 22
Tegnapi: 12
Heti: 82
Havi: 580
Össz.: 71 797

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK
Őseink előttünk járnak!! Előadások, bemutatók a magyar őstörténetről - © 2008 - 2017 - tengri.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »