15 éves a Tengri
15 éves a Tengri!!
10 éves a Tengri
Az idén 10 éves Tengri Íjász és Hagyományőrző Egyesület a kezdetekkor tulajdonképpen még nem e célok érdekében alakult meg. Az apropó az íjászat volt, de nagyon hamar rájöttünk, hogy ennél lényegesen többről és másról van szó. Mivel mindnyájan az ún. tradicionális ágat műveltük, egyre inkább érdekelt minket az adott kor, illetve a magyarságnak szándékosan ártani akaró „elhallgatott történelem". Múzeumok, történelmi emlékhelyek látogatása mellett a tárgykörben létező, csak az utóbbi időben kiadott publikációk mellett az igazán iskolateremtő művek ( László Gyula, Győrfi György, Götz László stb.) segítségével ismertük meg az adott korról alkotott véleményeket, konkrétumokat, feltételezéseket.
Nagy segítségünkre volt egy véletlen találkozás és barátság egy, a kirgiz kultúrát terjesztő csoport tagjaival, akiket meg is hívtunk az egyesület által rendezett Dunakiliti Lovastalálkozóra, mely szintén az első volt a környéken a maga nemében. Velük laktunk a jurtájukban, ettük az általuk készített nomád ételeket, hallgattuk dalaikat, megismerhettük táncaikat, szőtteseiket, bőrtárgyaikat, faragásaikat, ruházatukat, hangszereiket stb. Kirgizisztánban sok helyütt még ma is olyan nomád körülmények között élnek, mint őseink is tehették több, mint ezer esztendeje.Többek közt e tapasztalatok alapján alakítottuk ki ruházatunkat, felszerelésünket is. Népfőiskolai előadások, bemutatók keretében próbáljuk meg a magyarság valódi származásának, értékeinek, ősvallásának, a keleti kultúrkörből származó hagyományainak megismertetését.
Ehhez szervesen kapcsolódik a természetvédelem és a szolidaritás is, hisz eleink még nem kezdték meg a föld kirablását, ellenkezőleg, a természettel való legoptimálisabb harmóniára törekedtek és az elesetteket mindenkor különös figyelemmel kezelték. A Mosonmagyaróvár és környékbeli fogyatékosokkal baráti kapcsolatot alakítottunk ki, a lehetőségeink mértékében megpróbálunk számukra érdekes, izgalmas programokat szervezni. 2008-ban immár 4. alkalommal valósítottuk meg az Egészség-Természet-Kultúra fantázianevű tábort, ahova a Naposház lakóit hívtuk meg. Itt évenként változó tematika mellett megismertettük őket a természetvédelemmel, bejártuk a Szigetközt, voltunk szlovákiai testvérvárosunkban Szencen és persze íjászkodtunk is velük.
Külön fejezet egyesületünk történetében a Mosonmagyaróvári Várjátékok, melyet 2007-ben más néven, de már 7-szerre rendeztünk meg. Sajnos a város Fideszes vezetése nem tette magáévá az általunk kitűzött célokat, azaz a magyarság identitástudatának elősegítését, kulturális értékeink felmutatását és 2008-ban már nem támogatta e nagy múltú és jobb sorsra érdemes rendezvényt. Ide kívánkozik az a több száz telefon, melyben mindenki érdeklődött, majd sajnálkozott a rendezvény elmaradásán. Sajnos még mindig csak ott tartunk, hogy a primitív, ún.„sztárvendégeket" felvonultató, jellegtelen, harsány, legtöbbször evésbe és ivásba fulladó igénytelen produkciók élvezhetik a támogatást. (Üdítő kivételnek tekinthetők ez ügyben a néptánc-népzenei produkciók, illetve városi amatőr szinpadunk előadásai)
Több túrázásos és túlélőtábort szerveztünk fiatalok részére, ahol próbára tettük állóképességüket, edzettségüket és ismereteiket is.
A szlovákiai magyarsággal rendkívül jó kapcsolatot alakítottunk ki. Testvérvárosunkban Szencen aktív tagunk is van, illetve az ottani Picard Club tagjaival rendszeresen találkozunk, már 1 tagunk is van köztük. Örvendetes, hogy a club magyar és nem magyar tagjai is egyre többen kapnak rá a tradicionális íjászatra. Terveink között szerepel egy határokon átnyúló közös megvalósítású projekt is, melynek keretében kölcsönösen bemutatjuk egymásnak országaink legszebb tájait, történelmi nevezetességeit, kulturális és gasztronómiai értékeit.
És most a „száraz„ számadatok, melyek 2008-as keltezésűek: A 10 év alatt 217 hagyományőrző, korhű ruhás bemutatót és különböző előadást tartottunk, 16 alkalommal rendeztünk környezetvédelmi és egyéb tábort 7 alkalommal rendeztük meg a Mosonmagyaróvári Várjátékokat, 11 íjászversenyt rendeztünk, közben időnk függvényében magunk is részt vettünk versenyeken. Évente egyszer télen is sátorozunk, példát mutatva az elpuhult, számítógépen-motoron-műételeken nevelkedett úgynevezett "modern" embereknek. Összejöveteleinken magyaros és egyéb szabadtűzön készült ételeket fogyasztunk, éjszakai lövészeteket rendezünk, valódi magyar és világzenéket hallgatunk. Edzéseink különböző időpontokban zajlanak, a legfontosabb hogy minden vasárnap délután 15.-tól megtalálhatóak vagyunk a kálnoki-erdei lőterünkön.
Tagjaink közé várunk mindenkit, kortól, nemtől és pártállástól függetlenül aki a fent említett dolgokkal egyetért, magyar embernek érzi magát és szeretne valamilyen értelmes tevékenységbe bekapcsolódni, természetesen erejéhez és idejéhez mérten.
Hogy rohan az idő: azóta már a 15 éves jubileumunkat is megünnepeltük !