Őseink előttünk járnak!! Előadások, bemutatók a magyar őstörténetről

Őstörténeti bemutatók és előadások a valódi, eddig eltitkolt történelemről, A MAGYAR SZENT KORONA ÉRTÉKREND

 

Valami van a levegőben

 

Ez az „Eper és vér" című film egyik zeneszámának címe. A film annóban zseniálisan ábrázolta a kapitalizmus valódi arcát, a kiábrándult fiatal értelmiség kilátástalan, elszigetelt harcát, (inkább lázadási kísérleteit) de most és itt, számunkra fokozottan aktuális! A látó (és persze a bennfentes) emberek előtt már régóta tény, hogy egy világrend bukásának időszakát éljük. Most nem azokra a világvége-próféciákra gondolok, melyeket (jogi szakzsargonban fogalmazva) előre megfontolt szándékkal aljas haszonszerzés céljából kürtölnek világgá. Adalékanyagokkal dúsan telített, időnként enyhén romlott, a külföldinél bizonyítottan alacsonyabb minőségű konzervekkel sem kell megrakni a lízingelt autónk csomagtartóját. Mindössze arról van szó, hogy az a bizonyos pohár betelt, nincs több hely benne!

Remélem elég homályos voltam!

Akkor konkrétabban: Az EU ebben a formájában immáron gyakorlatilag megbukott. Kiderült, hogy a deklaráltan egyenlő feltételek mellett (állítólag saját akaratukból) szövetkezett szabad, függetlenségüket, területi szuverenitásukat megőrző államokról szőtt elképzelése mese volt csupán. A háttérben itt is a kielégíthetetlen étvágyú multik profitszerző gátlástalan manipulációi állnak. Tehát nem mi buktunk meg, hanem ők!!

Mi itthon, de a többi kis ország is ugyanúgy, csak azt éreztük, hogy a kezdeti hurráoptimizmust felváltotta keserű ébredés: a multik kezére játszott gazdasági ágazatok. Magyarország függetlensége már csupán a kirakatban létezik. A bankrendszer 80%-a már idegen tulajdon, a fennmaradó 20% felett pedig nem mi magyarok regnálunk, a kárainkért egyre kevesebbet fizető biztosítók megközelítőleg 100 %-ban külföldi tulajdonúak. (Kész röhej, vagy inkább cinizmus a MABISZ azaz a Magyar Biztosítók Szövetsége elnevezés is). A Lisszaboni Szerződés óta. a hadsereg, a külpolitika, de tulajdonképpen az egész gazdaság idegen érdekeket szolgál.

A cél: piacszerzés, befolyásolás, az ország kirablása.

Milliárdos nagyságrendben áramlik ki a pénz az országból, és messze nem csak az adósságszolgálat révén. Amiből, amivel termelni, értékesíteni, vásárolni lehet az túlnyomórészt már nem a mienk.

Az eszközök: a politikai hatalom és a médiák megszerzése, majd ennek segítségével gazdasági függés, a politikai, területi és döntéshozói szuverenitás „felfüggesztése", azaz a nemzetállamoknak, mint a függetlenségi eszme jelképeinek és lehetőségének végső lesöprése a történelem színpadáról. (Lisszaboni szerződés) Ennek jegyében lett tönkretéve a magyar mezőgazdaság is: az önfenntartó rendszerek likvidálásával morálisan is szétverték a hagyományos paraszti kultúrát, a családi-rokoni közösségeket.

És persze a megtévesztés, tehát ha megy, akkor szép szóval ígéretekkel. Ha pedig így nem megy? Sándor György humoralista „barkóbája" szerint.

-Mondj egy eszközt!

-Megfélemlítés!

Az elkövetkezendő hónapokban az Eurozóna bukásának leszünk majd tanúi. Ezt egyre nyíltabban mondják ki a világgazdasági elemzők. Legutóbb a BBC-ben hangzott el, tizmilliók előtt. Folynak a lázas tanácskozások, amiről persze félretájékoztatják az embereket, de bizony egyre jobban „ ...szaporodnak a véletlenek.."

A Bogár László által már régebben megfogalmazott kérdés ma már helyesen így szól: a gyarmati függést folyamatosan újratermelő globális szuperstruktúra válsága következményeként jelentkező áldozatokat, „kockázatokat és mellékhatásokat" képes lesz-e elviselni a magyar társadalom?

Az „illetékesek" az összefüggések vizsgálata nélkül, tehát nem rendszerszemléletben gyógyítgattak, de csak amolyan tüneti kezelés félével. Eszembe jut a viccben szereplő jóember, aki mindaddig adott jobbnál jobb ötleteket a libatenyésztőnek, amíg annak az összes jószága meg nem döglött, és ezt azért sajnálta, mert még számtalan egyéb ötlete lett volna.

Most nem kezdem el az ősi múltat emlegetni, de azért elgondolkodhatnánk végre azon, hogy mi volt az, ami a Magyar nemzetet több mint egy évezreden át megtartotta?! Hát nem a szocializmus, de nem is a kapitalizmus! Mindkettő csak mérhetetlen szenvedést hozott a világnak: háborúkat, elnyomást, agymosást, kizsákmányolást, farkastörvényeket, egyes kontinensek őslakóinak szinte teljes kipusztítását, földjeik, ásványkincseik, életterük elrablását és emberek milliárdjainak függőségbe hozását, fogyasztóvá silányítását. Valamikor ki kell mondani, hogy elég volt ebből!! Amikor az „Új Világkorszak" eljöveteléről beszélünk, akkor egyben azt is tudomásul kell vennünk, hogy ez nem megy paradigmaváltás nélkül.

Mi magyarok pedig kivételes helyzetben vagyunk (ismét)

Létezik egy olyan eszménk, melyről egyre többet beszélnek világszerte (jellemző módon persze itthon nem nagyon) mint a sötét korszakból történő kilábalás mintájáról.

Ez a Szent Korona Értékrend, mely, hogy egy félreértést eloszlassak abszolúte nem királyságban gondolkodik, hanem nemzetben. Méghozzá független, az állampolgárairól mindenekfelett gondoskodó, Európával szerves egységben (de nem alávetettségben) létező nemzetben, mely nincs kiszolgáltatva idegen érdekeknek, mert minden tulajdon a Szent Korona tulajdonképpeni testét alkotó állampolgárok kezében van, idegenek számára történő kiárusítása pedig az ezen értékrend alapján létrehozott Alkotmány szerint tilos!!

Olyan nemzetben, amely nem hajlandó a mások (és saját nemzetárulóink) statisztálásával törvénytelenül ránk erőltetett, a legtöbb esetben soha nem látott kölcsönök (gondoljunk a guruló dollárokra, melyek egyenesen a Szovjetunióban kötöttek ki) irdatlan kamatait nyögni és ebbe tönkremenni. Olyan nemzetben, mely nem hajlandó elfogadni a megszállása alatt illetve a rendszerváltás után a nevében, de felhatalmazása nélkül hozott törvényeket, melyek nem a boldogulását, hanem a globális pénzuralmi rendszerek érdekeit szolgálták.(az ipar és a mezőgazdaság tönkretétele)

Ez volt az az értékrend, mely segített Trianon után talpra állítani és egy elképesztő fejlődési pályára állítani országunkat,melyet csak az újabb világháború akasztott meg.

Országszerte gomba módra szaporodik az ezen értékrendet vallók száma. Közgazdászok politikusok, írók, publicisták művészek, orvosok és ún. egyszerű emberek döbbennek rá a jelenlegi helyzet tarhatatlanságára, illetve a Szent Korona Értékrend nemzetet megtartó erejére. Gondoljunk az azóta elhunyt Makovecz Imrére, Zétényi Zsoltra, Papp Lajos szívsebészre, Szántai Lajos történészre akik nyíltan felvállalják az ezen értékekben vallott hitüket. Az agyonhallgatás természetesen minket is sújt jelen pillanatban, de jó lenne,  ha ez megváltozna végre.

A közszolgálati médiáknak most rendkívüli módon megnőtt a történelmi felelőssége! Amit a bennfentesek tudnak, azt mindenkinek jogában áll megtudni, hogy az elkerülhetetlenül bekövetkező bukást minél kisebb áldozattal tudjuk abszolválni. Ne akarjuk a látszatot mindenáron fenntartani -bizonyos körök érdekében-, mert annál nagyobb lesz a veszteség.

Hogy is írta Bibó István?!: „..vészhelyzetben az osztályuralom fenntartására a demokrácia alapelveit a hatalomgyakorlóknak törvényszerűen meg kell tagadnia, vagyis az osztályuralmi demokrácia voltaképpen diktatúra."

És kezdjünk el végre olyan nyelven gondolkodni, amit értünk: magyarul

„Igaz magyarnak lenni akkora teher, hogy aki sokat viseli megerősödik"

 

Bognár Árpád

 

Kedves Barátaim!

 

Magyarország ma megint olyan - történelmi léptékkel mérve is ritka - lehetőség előtt áll, mely hosszú időre ledöntheti népünk sorsát, sajnos negatív irányba is. Az 1989-es, egyébként rendszerváltásnak csúfolt hatalmi osztozkodás több mint 20 éve óta egyre lejjebb süllyedtünk anyagilag erkölcsileg és a függetlenségünk maradéka is odalett. Mindezt egy csapásra jó irányba fordíthatjuk, ha visszaállítjuk a Szent Korona értékrend szerinti régi,- de jure most is érvényben lévő - ősi alkotmányunkat. Az alábbiakban hazánk szabadságáért és boldogulásáért elkötelezett emberek és szervezetek gondolatait illetve egy alkotmánytervezetet olvashattok. Külön ki kell emelnem Dr. Halász József ezügyben kifejtett munkásságát illetve az általa létrehozott un. Párhuzamos Alkotmányozást, melyet az alábbi link segítségével nyomon követhettek:

http://www.youtube.com/watch?v=o76F8PGO9vo

 

 

A „Magyarország alkotmányának szabályozási elvei" c. irat a diktatúra önkéntes beismerő vallomása

 

Az EU és a NATO láthatóan rövidesen bekövetkező széthullása miatt reális lehetősége van a magyarságnak arra, hogy ne a megbukott liberális-kapitalista diktatúrát kiszolgáló „Magyarország alkotmányának szabályozási elvei"[1][1] (továbbiakban: „szabályozási elvek") legyenek Hazánk társadalmi együttélési szabályának (jogrendszerének) meghatározói, hanem az állam és az ember szabadságát visszaadó, a szabadság feltételeit biztosító és megvédésének kötelezettségét előíró Szent Korona Értékrend.

Amint a „szabályozási elvek" bizonyítják, ez nem képzelhető el a kormány közreműködésével, ezért annak akarata és szándéka ellenére az Orbán Viktor által megjelölt cél - „lényeges változást hoz Magyarország EU-elnöksége Európa életében" - nélküle, de az általa elképzelhetőnél lényegesen nagyobb hatású, gyökeres (radikális) változást hozó módon teljesül.

 

Őszintén remélem, hogy nemcsak a jogászok, hanem minden, józan paraszti ésszel gondolkodni képes ember megérti az alábbi bizonyítékokat, és - amennyiben a nemzet érdekében tenni és nemcsak a nemzet érdekéről (az idegen érdek szolgálatában) beszélni képes - hajlandó lesz belátni, hogy a jelen történelmi helyzetben nemzetfennmaradási érdekből nem engedhető meg az erkölcsileg, jogilag és gazdaságilag megbukott liberális-kapitalista diktatúra diktátumának (Lisszaboni Szerződés) jogharmonizációja a Magyar Jogrendszerbe, mert az a nemzet nevében hozott, de a nemzet érdekével ellentétes, idegen célok érvényesülését jelentené.

 

I. Alkotmányozási alapkérdések

 

A Szabadság Alkotmánya és a Lisszaboni Szerződésben foglalt Rabság Alkotmánya közötti iránymutatási (alkotmányos) különbségeket az 1. sz. melléklet[1][2], az ezekből eredő irányelvek (alaptörvényi rendelkezések) közötti különbségeket a 2. sz. melléklet[1][3] tartalmazza.

Ezek az összehasonlítások mindenki számára egyértelművé teszik, hogy a „szabályozási elvek" következő kijelentésének ellenkezője igaz: „az Európai Unió szuverén tagjaként" határozza meg a készülő jogszabály Magyarországra vonatkozó irányelveit.

 

1.  A jogrendszer felépítése

 

A „szabályozási elvek" egyértelműen bizonyítják, hogy egy ország jogrendszere iránymutatásra épül - esetében ez a Lisszaboni Szerződés -, amelynek egy történelmi időszakra vonatkozó irányelvei adják az alapot a társadalom mindennapi életének szabályozására, a törvénykezésre.

 

A magyar nyelv csodálatosan kifejező. Az egész nemzet életének vitelét meghatározó iránymutatást nevezi Alkotmánynak, vagyis az Alkotó Alkotásának használatára vonatkozó akarat-kinyilvánításnak.

 

Az Alkotó szándékától függ az iránymutatás. Ha az a szándéka, hogy Alkotása természetesen fejlődjön, akkor az iránymutatás alapja a hagyományokon alapuló szabadságot biztosító szeretet, amelyben az Alkotás élő és élettelen részei egymással kölcsönhatásban lévő szerves egységet alkotnak.

Ha pedig az a szándéka, hogy Alkotása a lelki, szellemi és az anyagi világot rombolja, akkor az iránymutatásának alapja a szembeállítást, érdekmegosztást, ellenségkép-gyártást, vagyis a gyűlöletet eszközként használó rabság.

A „szabályozási elvekben" hivatkozott iránymutatás a rombolás, ami az erkölcsileg, jogilag és gazdaságilag megbukott liberális-kapitalista diktatúra Rabság Alkotmánya, ami ránk vonatkozó változatát Lisszaboni Szerződésnek nevezik. Ez a diktátum - mivel természetellenes, tehát a jogharmonizáció iránymutatás-követése kétséges - működtetési szabályokat is meghatároz, ezzel kötelezően írja elő a jelen történelmi időszakra vonatkozó irányelveket, vagyis az Alaptörvényt.

 

2.  A „szabályozási elvek" szerint alkotott jogszabály helye a jogrendszerben

 

Ebből ered, hogy a „szabályozási elvek" nem Alkotmányozásra vonatkoznak, még csak Alaptörvény meghatározásra sem, hanem a Lisszaboni Szerződés végrehajtási utasítása elkészítésére, éppúgy, ahogyan a jelenleg hatályban lévő és Alkotmánynak nevezett 1949. évi XX. törvény a szocialista-kommunista rendszer sztálini Alkotmányából (iránymutatásából) eredő, a KGST alapító okiratában leírt alaptörvényi irányelvek végrehajtási utasítása volt.

 

A világ - és benne Magyarország - természetes fejlődését szolgáló iránymutatás a Szent Korona Értékrend Szegletköve, a Szabadság Alkotmánya[1][4].

Ebből ered a diktatúráról a szabadságra áttérés történelmi időszakának irányelveit tartalmazó Alaptörvény[1][5].

 

3.  Az iránymutatás elfogadásának demokratizmusáról

 

A „szabályozási elvekből" nyilvánvalóvá válik, hogy iránymutatásnak nem az állam és az ember szabadságát, annak feltételeit és védelmi kötelezettségét tartja, hanem azokat a szabályokat, amelyeket az erkölcsileg, jogilag és gazdaságilag megbukott liberális-kapitalista diktatúra európai helytartója, az Európai Unió hozott, a Lisszaboni Szerződéssel: „az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvényben megerősített és kihirdetett nemzetközi szerződés alapján egyes, az Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is."

Az itt iránymutatásként hivatkozott nemzetközi szerződés a Lisszaboni Szerződés. Ennek hatályba léptetését előkészítő parlamenti megerősítés jogszerűsége (éppúgy, mint eredeti, de 2005. május 29-én megbukott változata, az „Európai Alkotmány") nemhogy vitatható, hanem a megerősítő határozat elfogadása bizonyíthatóan törvényellenes volt.

 

a./ Az EU Alkotmány megerősítésével kapcsolatos jogsértés

 

Az EU Alkotmány népszavazás eredményeként történő megerősítésére indított aláírásgyűjtést az OVB 122/2003. (X. 27.) határozatával elutasította. Az Alkotmánybíróság az elutasító határozatot 2004. december 14-én megsemmisítette, és új eljárás lefolytatására kötelezte az OVB-t[1][6]. Az OVB 2005, januárban lefolytatott eljáráson okafogyottnak minősítette a kérelem újratárgyalását, tekintettel arra, hogy az Országgyűlés 2004. december 20-án határozatában megerősítette az EU Alkotmányt.

     Ezzel a tény szerint (de facto) jogsértést követett el az Országgyűlés, hiszen tevékenységének korlátozására irányuló, folyamatban lévő ügy befejezése előtt hozott az érintett ügyben határozatot, és az OVB is jogsértést követett el, hiszen módja lett volna a határozat meghozatala előtt újratárgyalni az aláírásgyűjtési kérelmet, és az AB határozata értelmében hozott engedélyező határozatával közvetlen népakaratra bízni az EU Alkotmány megerősítését.

     Ezeket a jogsértéseket az Alkotmánybíróság figyelmen kívül hagyta, amikor 1216/B/2004. sz. határozatában elutasította a fenti jogsértéssel hozott országgyűlési határozatra irányuló megsemmisítési kérelmet. 

 

     Megjegyzés: Az EU Alkotmány megerősítését 2005. május 29-én a francia, majd június 1-én holland népszavazás elutasította, ezzel meggátolva annak hatályba léptetését.

 

b./ A Lisszaboni Szerződés megerősítésével kapcsolatos jogsértés

 

-    Tekintettel az Alkotmánybíróság EU Alkotmány megerősítésére hozott határozatára, a Lisszaboni Szerződés megerősítésére vonatkozó népszavazás-kezdeményezés megtörtént 2007. február 20-án, amit az OVB elutasított 98/2007. (III. 19.) határozatával, ugyanúgy, mint az EU Alkotmány esetében. Az elutasítás kifogásolását az Alkotmánybíróság figyelmen kívül hagyta, ezzel kapcsolatban határozatot többszöri sürgetés ellenére sem hozott.

 

-    A Lisszaboni Szerződést megerősítő parlamenti szavazás idején nem volt egységes szövegbe foglalt szerződés, tehát a „szabályozási elvekben" felhozott hivatkozás egy ismeretlen tartalmú szerződést elfogadó - tehát formailag hibás - döntésre vonatkozik.

 

Megjegyzés: A Lisszaboni Szerződés a 2008. júniusában az írországi népszavazáson megbukott, de a diktatúra nem adta fel a „demokrácia" látszatának fenntartását és 2009. októberében - jelentős gazdasági ígéretek eredményeként - kierőszakolta az írországi „igen"-t, amely alapján nem volt akadálya annak, hogy 2009. december 1-én hatályba lépjen a diktátum. Azt, hogy az ígéreteknek mit érnek, jól mutatja az a tény, hogy Írország csődbe került, és az EU-t támogató kormány lemondott.

 

Ezek után nem lehet kétséges senki előtt, hogy

-    a jelenlegi iránymutatást (a Lisszaboni Szerződést) még elviselhetetlenebbé tevő változtatást miért nem merik a népakarat (népszavazás) szűrőjén átengedni (Ez a dicstelen, válságmélyítő feladat vár a magyar EU-elnökségre 2011. első félévében);

-    a „szabályozási elvekben" szereplő alábbi kijelentés igazságtartalma - enyhén szólva - kívánnivalót hagy maga után: „Magyarországon minden hatalom forrása a politikai nemzet, azaz a nép, melynek egymásért felelősséggel tartozó tagjai egyenlő és elidegeníthetetlen méltósággal bírnak" („Alapvető rendelkezések" 1. pont) és

-    a „szabályozási elvek" előbb idézett szavai a lényeget takarják el, mint a szemérem-őv: „az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvényben megerősített és kihirdetett nemzetközi szerződés alapján egyes, az Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is."(Aki ezt leírta, az nem ismeri a Lisszaboni Szerződés jogalkotásra vonatkozó cikkét[1][7], vagy szándékosan tesz úgy, mintha nem ismerné.)

 

Az iránymutatás erőszakos hatályba léptetésének fentiekben leírt erkölcsi vereségével kezdődött az a válság, ami arra késztette a jelenlegi kormányt, hogy alkotmányozás - és ezzel a jelenlegi rendszer megváltoztatásának - ígéretét adja a választóknak, ismét - az önvédelmi erő következtében utolsó próbálkozásként - félrevezetve őket.

 

4.  Összegzés

 

A tények azt bizonyítják, hogy a jelenlegi, kizárólag formai kritériumokat tartalmazó alkotmány- és jogrendszer-értelmezést[1][8] alapvetően át kell értékelni.

 

II. Hogyan szolgálják ki a liberális-kapitalista diktatúrát alapkérdésekben a „szabályozási elvek"

 

Mivel a „szabályozási elvek" ténylegesen „A Lisszaboni Szerződés irányelveit kiegészítő alapjogszabály" és nem Alkotmány készítésére vonatkoznak, a Szent Korona Értékrend szerinti Alaptörvénnyel3 kell összehasonlítani a „szabályozási elveket" általános előírásait- A részletes egybevetést a 3. sz. melléklet[1][9]tartalmazza.

Az alábbiakban ezek összegzése szerepel.

 

1.  Fogalom-pontosítás

 

A „szabályozási elvek" szerint tervezett jogszabály jogrendszerbeli helyének megfelelő megnevezése nem „Alkotmány", hanem „A Lisszaboni Szerződés végrehajtási utasítása". Ez a jogszabály tényleges helyét meghatározó névpontosítás ma a legfontosabb közérdekű adat, amelynek megismerése minden magyar állampolgár joga az 1949. évi X. tv. 61. § (1) bekezdése szerint is, amit átvenni javasol a „szabályozási elvek" „Alapvető jogok és kötelességek" cím 2. pontja. 

A tervezett jogszabály jogrendszerbeli helyét félrevezetően és rosszul határozza meg az „Alapvető rendelkezések" cím 4. pontja:Az Alkotmány Magyarország alaptörvénye", mert helyesen: „A Lisszaboni Szerződés irányelveit kiegészítő alapjogszabály".

 

2.  Cél-pontosítás

 

A tények figyelembe vételével nem más, mint nevetséges populizmus a következő, „szabályozási elvekben" szereplő, célmeghatározó kijelentés:

„Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében" - hiszen az összeolvasztás (kohézió, más kifejezéssel: integráció) sem szabadságot, sem jólétet, sem biztonságot nem ad Európa - és így Magyarország - népeinek, mert

 

-    fölé rendeli a liberális-kapitalista rendszer gazdasági alapú érdekeit az nemzeti érdekeknek (ld. export-orientált létesítmények - pl. autógyár - telepítése a magyar alapanyagot feldolgozó élelmiszeripar visszaállítása helyett),

 

-    jólét helyett létbizonytalanságot eredményez (pl. bér-profit olló folyamatos nyílása, a jelenlegi munkaképes korosztály kiszolgáltatottságának állandósulása a munkanélküliséggel, nyugdíjellátásának fedezetnélkülisége),

 

     jogi biztonság helyett jogkövetési deficit állandósul a hatalomgyakorlók mintaadásával,

 

-    vagyonbiztonság helyett hitelek kockázat-elosztási igazságtalansága,

 

-    a vagyon elleni bűncselekmények „megélhetési bűncselekménnyé" minősítése,

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 18
Tegnapi: 8
Heti: 85
Havi: 292
Össz.: 74 026

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Jövőnk záloga: magyar Szent Korona Alkotmánytervezet
Őseink előttünk járnak!! Előadások, bemutatók a magyar őstörténetről - © 2008 - 2017 - tengri.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »